Adózás a kriptovaluták után

 

Tételes költségelszámolás esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az e törvényben meghtarározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség, valamint a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkentése.

 

 

 

Megjegyezni kívánom, hogy az elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefügő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni amelynek értékesítője vagy nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide értve a nyugtát)  alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét csak részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magányszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza (Szja. tv. 4.§ (3) bekezdés).

A fentiek szerint megállapított jövedelem után a magánszemély 15%-os személyi jövedelemadó, adóelőleg és 22%-os egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett (Eho tv. 3.§ (1) bekezdés a) pont).

Ha a bevétel nem a kifizetőtől származik, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy az egyébként az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be az adóelőleget, amelynek a megfizetésére a negyedében maga köteles (Szja. tv. 46.§ (9-10) bekezdés.

 

 

 

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített jövedelem adóbevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetéséként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni (Eho tv. 11.§ (2), (8) bekezdés).

 

 

Más a helyzet, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozás keretében végzi. Ekkor a bitcoin bányászat révén szerzett bevétel vállalkozói bevételnek minősül és a vállalkozói személyi jövedelm adózás szabályai szerint számolhatja el a tevékenység érdekében felmerült, igazolt költségeket és számolhat el értékcsökkenési leírást. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 9 %-os személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalákalap után 15%-os vállalkozói osztalékadó fizetésére kötelezett, valamint a vállalkozói osztalékalap után a személyi jövedelemadón felül az Eho. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja alapján 14 %-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is fennállhat 450.000 forintos felső határig.

 

 

Az egyéni vállalkozónak lehetősége van az átalányadózás választására is. Ez esetben a vállalkozói bevétel 40%-át számolhatja el költségként, az így megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik, amely után 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

 

 

Az egyéni vállalkozó választhatja az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), illetve a kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségét is (kata).

 

 

 

A hatósági felügyelet teljes hiánya miatt az Szja. tv. 67/A. § szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai a bitcoin esetére nem alkalmazhatóak. Továbbá az Szja. tv.-nek az árfolyamnyereségre irányadó szabályai (67/A.§) sem alkalmazhatóak, miután az Szja tv. alkalmazásában a bitcoin nem tekinthető értékpapírnak.

 

Az Szja tv. alalmazásában ugyanis az értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban fennálló részesedés, a KFT üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.

 

 

A Ptk. 6:565. §-a szerint az értékpapír: “ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az okiratban illetve az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti,  az okirat, illetve a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.”

 

Az  Szja tv. 28.§ (1) bekezése szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

 

 

 

 

A jövedelem után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell fizetnie, és ezt költségként nem számolhatja el, illetve részére nem térítik meg, az Szja tv. 29.§-a alapján adóalapként magállapított jövedelem 82%-a veendő figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelemhez hasonlóan az egyéb jövedelem is az összevont adóalap részeként adóköteles, így a magányszemélynek adóelőleget kell fizetnie.

 

 

Bitcoin elfogadás: amikor a kereskedő/szolgáltató ellenértékként jut a bitcoinhoz. Ekkor ugyanúgy adózik, mint a tevékenységéből származó más jövedelme (például önálló tevékenységből származó vagy vállalkozói jövedelemnek minősül).

 

 

Az Art. (az adózás rendjéről szóló tv.) 14.§ (1) bekezdés e) és f) pontjai az adózó adókötelezettségeként határozza meg a bizonylat kiállításra és megőrzésére, illetve a nyilvántartás vezetésére, könyvvezetésre vonatkozó kötelezettségeket.

 

 

Az Art. 44.§  (1) bekezdése általános szabályként mondja ki, hogy a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást (ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is) úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

Az Szja a tv-nek a nyilvántartására vonatkozó szabályairól a 10.§ rendelkezik.

E szerint a magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap és kiegészítő nyilvántartásunkban időrendben folyamatosan nyilvántartó és rögzít minden olyan adatot amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. A nyilvántartásban adatot rögzíteni módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet hogy az eredeti adat a módosítást illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

 

 

Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum irat amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek és amelyen minden az adó kötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére módosítására vagy törlésére köteles, kivéve ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.

 

 

A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét megbízhatóságát – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.

 

 

A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható ha módosítása bizonylat valamennyi példánnyal hitelt érdemlő módon keresztül vezetésre kerül.

 

 

Az a bizonylat amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz legalább a következő adatokat tartalmazza:

 

Megnevezés, sorszám vagy más azonosító a magánszemély neve, állandó lakóhely, (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma, a kiállító neve, (elnevezése) állandó lakóhelye (székhelye, telephelye )valamint – ha rendelkezik ilyennel – adóazonosító jele, adószáma,  ha kiállító nem azonos a magánszeméllyel, a kiállítás időpontja, a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege megszerzésének, illetve teljesítésének jogcímen a nyilvántartásban való rögzítés időpontja, több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összes összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik minden olyan adat, ami az adó kötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

 

 

 

 

E kötelezettség a bizonylat rontott példányait is vonatkozik. Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

 

 

Itt kell megemlíteni hogy az Art. 45.§-a szerint az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgép típusú nyugtát is. A bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.

 

 

Az Szja. tv. 5 számú mellékletében ugyan nem található a Bitcoin összefüggő részletező nyilvántartás a vonatkozó szabály, de az adókötelezettség megállapításához, illetve annak utólagos ellenőrzéséhez szükséges a Bitcoin megszerzésének és értékesítésének körülményeiről összefüggő analitikus nyilvántartás vezetése (például a virtuális fizetőeszköz típusa annak megszerzésének időpontja, mennyisége, szerzéskori értéke, értékesítés darabszáma, időpontja, átruházás időpontja a megszerzett bevétel összege.)

 

 

A levelének 5. pontjában azt a kérdést tette fel, hogy vonatkoznak az adózás szempontjából különböző szabályok azokra, akik a digitális deviza a tőzsdéken kereskednek a digitális pénz párokkal?

 

 

Ezen kérdés kapcsán utalni kívánok arra, hogy a bitcoinnal kapcsolatos ügyek kapcsán a hatályos jogszabályok ezen belül az adózási jogszabályok sem tartalmaznak rendelkezéseket (a szerkesztő megjegyzése: nagyon helytelenül!)

 

 

Ugyanakkor értesítem, hogy a Bitcoinnak a hazai gazdasági életben történő térnyerése azonban szükségessé tenné a Bitcoin a kapcsolatos üzleteknek a jogszabály szintű szabályozását.

 

 

Erre tekintettel, illetve több adónemet is érintően a bitcoinnal bonyolított üzletek helyes adójogi megítélése kérdésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium között egyeztetés van folyamatban.

 

 

Az egyeztetés eredményének kimenetele az adóhatóság eddig kialakított szakmai álláspontját is módosíthatja, ezért javasoljuk a jogszabályváltozások – különösen az adójogszabályok változásának – valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára kihelyezett tájékoztatók figyelemmel kísérését.

Forrás: Digitalcash