[et_pb_section fb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”3.22″][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”3.25″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.25″ custom_padding=”|||” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text admin_label=”Text” _builder_version=”4.0.9″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” hover_enabled=”0″]<\/p>\n
<\/p>\n
A bitcoin erre a probl\u00e9m\u00e1ra m\u00e9g egy j\u00f3 nagy lap\u00e1ttal r\u00e1tesz, ugyanis virtu\u00e1lisan l\u00e9tezik, \u00e9s m\u00e9g arr\u00f3l sincs igaz\u00e1n egyet\u00e9rt\u00e9s, hogy p\u00e9nzk\u00e9nt vagy m\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt tekints\u00fcnk-e r\u00e1. Az al\u00e1bbi \u00edr\u00e1sban eg\u00e9szen az \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letekig ny\u00falunk vissza, hogy jobban meg\u00e9rts\u00fck a bitcoin term\u00e9szet\u00e9t. \u00dagy tal\u00e1ljuk, hogy semelyik ir\u00e1nyzat nem z\u00e1rja ki, hogy egy virtu\u00e1lis kriptop\u00e9nznek \u00e9rt\u00e9ke lehessen. A bitcoint ak\u00e1r fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt, ak\u00e1r csak „digit\u00e1lis nyersanyagk\u00e9nt” defini\u00e1ljuk, k\u00e9pes lehet \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151 szerepet bet\u00f6lteni, ami \u00f6nmag\u00e1ban is \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel. Minderre az \u0151 eset\u00e9ben nem az emberek \u00e1ltal megszokott fizikai tulajdons\u00e1gok jelentik a garanci\u00e1t, hanem a matematika \u00e9s a kriptogr\u00e1fia. Elm\u00e9leti szempontb\u00f3l teh\u00e1t nem l\u00e1tjuk annak az akad\u00e1ly\u00e1t, hogy az aranyhoz hasonl\u00f3an \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edtsanak neki az emberek. A gyakorlati probl\u00e9ma csak az, hogy nem biztos, hogy fognak.<\/p>\n
<\/p>\n
A legt\u00f6bb embert csak az \u00e9rdekli a vil\u00e1g els\u0151 m\u0171k\u00f6d\u0151 kriptop\u00e9nz\u00e9vel kapcsolatban, hogy \u00e9ppen hova tart az \u00e1ra, \u00e9s hogy meggazdagodhatnak-e vele vagy sem. Tal\u00e1n sokan nem is gondolnak bele, hogy itt nem egy klasszikus p\u00e9nz\u00fcgyi eszk\u00f6zr\u0151l van sz\u00f3, amit a j\u00f6v\u0151ben v\u00e1rhat\u00f3 p\u00e9nz\u00e1raml\u00e1sok alapj\u00e1n be lehetne \u00e1razni.\u00a0A bitcoin \u00e9rt\u00e9ke nem egy sima befektet\u00e9si k\u00e9rd\u00e9s, amit ki lehetne sz\u00e1m\u00edtani, hanem egy m\u00e9lyen elm\u00e9leti probl\u00e9ma.<\/b><\/p>\n
<\/p>\n
A kiindul\u00f3 helyzet ugyanis az, hogy nem egy\u00e9rtelm\u0171, pontosan mi is a bitcoin bels\u0151 \u00e9rt\u00e9ke, vagy hogy egy\u00e1ltal\u00e1n van-e olyan neki. T\u00edz \u00e9vnyi \u00e1remelked\u00e9s er\u0151sen azt sugallja, hogy valami miatt \u00e9rt\u00e9kes, csakhogy err\u0151l m\u00e1ig nincs egy \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott n\u00e9z\u0151pont.<\/p>\n
<\/p>\n
Amikor a bitcoin, vagy ak\u00e1r m\u00e1s kriptop\u00e9nzek \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l gondolkodunk, legal\u00e1bb h\u00e1rom egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9rd\u00e9ssel tal\u00e1lhatjuk magunkat szembe. Ezek pedig t\u00f6m\u00f6ren \u00edgy tehet\u0151k fel:<\/p>\n
<\/p>\n
J\u00f3l l\u00e1tszik, hogy t\u00f6bb dolgot is tiszt\u00e1znunk kell az \u00e9rt\u00e9k t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben, \u00e9s ezek egyike sem \u00e9ppen mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. Emiatt \u00e9rdemes lehet \u0151ket ink\u00e1bb k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n vizsg\u00e1lni, \u00e9s ez\u00e9rt \u00edgy tesz\u00fcnk mi is. Ebben az \u00edr\u00e1sban kiz\u00e1r\u00f3lag az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9st j\u00e1rjuk k\u00f6rbe (k\u00fcl\u00f6n cikkekben foglalkozunk majd a tov\u00e1bbi pontokkal), vagyis kiss\u00e9 \u00e1tfogalmazva azt, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n lehet-e b\u00e1rmif\u00e9le \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edtani a bitcoinnak. Ennek a kider\u00edt\u00e9s\u00e9hez viszont az \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letek \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9vel kell kezden\u00fcnk.<\/p>\n
<\/p>\n
Az \u00e9rt\u00e9kek elm\u00e9lete \u00e9s az \u00e1rak alakul\u00e1sa a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1ny legr\u00e9gebbi probl\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik. Eg\u00e9szen a 18. sz\u00e1zadik ny\u00falik vissza az arr\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s, hogy mib\u0151l is eredeztethet\u0151 valaminek az \u00e9rt\u00e9ke. A korai elm\u00e9letek \u00fagy pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a jelens\u00e9get megragadni, hogy a munk\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztatt\u00e1k az \u00e9rt\u00e9k kialakul\u00e1s\u00e1t. \u00dagy tartott\u00e1k, hogy a befektetett munka lehet a legfontosabb meghat\u00e1roz\u00f3ja egy j\u00f3sz\u00e1g \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek. Hiszen logikusan hangzik, hogy min\u00e9l t\u00f6bbet kell valami\u00e9rt dolgozni, az ann\u00e1l \u00e9rt\u00e9kesebb kell, hogy legyen.<\/p>\n
Adam Smith, a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1ny atyja, b\u00e1r elfogadta a\u00a0munka\u00e9rt\u00e9k-elm\u00e9let<\/b>\u00a0bizonyos alapvet\u00e9seit, azt gondolta, hogy az nem el\u00e9g az \u00e1rak pontos magyar\u00e1zat\u00e1hoz. \u00cdgy azt\u00e1n tov\u00e1bb gondolta mindezt, \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9gek (p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00e9rek) sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9vel fejlesztette tov\u00e1bb ezt az ir\u00e1nyt.<\/p>\n
Ezt k\u00f6vet\u0151en a 19. sz\u00e1zadban tal\u00e1lt\u00e1k ki a\u00a0szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letet<\/b>, ami l\u00e9nyeges pontokban mondott ellent a munka\u00e9rt\u00e9k-elm\u00e9letnek. Ebben a szeml\u00e9letben a javak \u00e9rt\u00e9ke a fogyaszt\u00f3ikon m\u00falik. Nem sz\u00e1m\u00edt, hogy mennyi munk\u00e1t fektettek az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00fckbe, hanem csak az, hogy mennyi tov\u00e1bbi hasznot ny\u00fajt a fogyaszt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra annak a megszerz\u00e9se.<\/p>\n
Ez az elm\u00e9let m\u00e1r k\u00e9pes volt feloldani azt a h\u00edres ellentmond\u00e1st, hogy\u00a0a gy\u00e9m\u00e1nt mi\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kesebb a v\u00edzn\u00e9l<\/b>. Hiszen a v\u00edz az \u00e9let\u00fcnk legalapvet\u0151bb hozz\u00e1val\u00f3ja, m\u00edg a gy\u00e9m\u00e1nt l\u00e9nyeg\u00e9ben haszontalan – sz\u00f3lt az \u00e9rvel\u00e9s. A szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9let pedig azt mondta, hogy igenis a v\u00edz az \u00e9rt\u00e9kesebb, csak \u00e9ppen sokkal t\u00f6bb van bel\u0151le, emiatt pedig egy \u00fajabb poh\u00e1r vizet m\u00e1r alig \u00e9rt\u00e9kelnek a fogyaszt\u00f3k a nagyon ritka gy\u00e9m\u00e1nttal szemben. A v\u00edz teh\u00e1t hi\u00e1ba nagyon hasznos, ha a gy\u00e9m\u00e1nt hat\u00e1rhaszna nagyobb. Az ugyanakkor, hogy mennyit \u00e9r sz\u00e1munkra plusz egy gy\u00e9m\u00e1nt nem att\u00f3l f\u00fcgg, hogy mennyire neh\u00e9z azt kib\u00e1ny\u00e1szni, vagy hogy milyen bels\u0151 tulajdons\u00e1gai vannak, hanem a tulajdonl\u00e1s\u00e1hoz t\u00e1rs\u00edtott szem\u00e9lyes \u00edt\u00e9let\u00fcnkt\u0151l.<\/p>\n
A fentiekhez hasonl\u00f3 \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9leteket n\u00e9mi egyszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel \u00e9lve\u00a0objekt\u00edv<\/b>\u00a0\u00e9s\u00a0szubjekt\u00edv<\/b>ir\u00e1nyzatokra oszthatjuk. Az objekt\u00edv szeml\u00e9lethez kapcsol\u00f3dik a javak\u00a0bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9lete<\/b>, amely szerint vannak olyan tulajdons\u00e1gok, amik \u00f6nmagukban egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviselnek. A szubjekt\u00edv ir\u00e1nyzat b\u00e1r ezzel ellentmond, vannak olyan fajt\u00e1i is, amelyek a kett\u0151t \u00f6tv\u00f6zik. Vagyis azt mondj\u00e1k, hogy egy j\u00f3sz\u00e1g \u00e9rt\u00e9ke a tulajdons\u00e1gai alapj\u00e1n valamennyire objekt\u00edven is elemezhet\u0151, de \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben az nem el\u00e9g a teljes k\u00e9phez \u00e9s a piacon kialakul\u00f3 \u00e1rak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n
A k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyban m\u00e1ig megoszlanak az egyes \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letekkel kapcsolatos n\u00e9zetek, ugyanakkor ezek r\u00e9szek\u00e9nt az olyan koncepci\u00f3k, mint a hat\u00e1rhasznoss\u00e1g, vagy \u00e9ppen a helyettes\u00edt\u00e9si hat\u00e1rar\u00e1ny, igen fontos helyet foglaltak el a tudom\u00e1nyos f\u0151\u00e1ramban.<\/p>\n
<\/p>\n
<\/p>\n
Itt k\u00e9t fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st m\u00e1ris tehet\u00fcnk:\u00a0egyr\u00e9szt, hogy mind a munka\u00e9rt\u00e9k-elm\u00e9let, mind annak a teljes k\u00f6lts\u00e9gelm\u00e9lettel val\u00f3 kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se szerint van \u00e9rt\u00e9ke a bitcoinnak.<\/b>\u00a0A bels\u0151 \u00e9rt\u00e9ket a legt\u00f6bb elm\u00e9let a gy\u00e1rt\u00e1si folyamatb\u00f3l \u00e9s a felmer\u00fcl\u0151 k\u00f6lts\u00e9gekb\u0151l pr\u00f3b\u00e1lja megbecs\u00fclni, amely elemz\u00e9s a bitcoin eset\u00e9ben is egy\u00e9rtelm\u0171en elv\u00e9gezhet\u0151. Nem biztos, hogy \u00e9rtelmes ez alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9ket becs\u00fclni, de annyi kijelenthet\u0151, hogy ilyen megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szerint igenis l\u00e9tezik bels\u0151 \u00e9rt\u00e9ke a bitcoinnak.<\/p>\n
A m\u00e1sik fontos \u00e9szrev\u00e9tel\u00fcnk, hogy a szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letb\u0151l kiindulva is hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthatunk. Ebben az esetben\u00a0az adhat a bitcoinnak \u00e9rt\u00e9ket, hogy egy gazdas\u00e1gi szerepl\u0151 azt fontosnak tartja a saj\u00e1t \u00e9rdekei el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez<\/b>. M\u00e1rpedig ennek egy\u00e9rtelm\u0171 megnyilv\u00e1nul\u00e1sait l\u00e1thatjuk ma a kereskedelem igen sz\u00e9les spektrum\u00e1ban (az itt mell\u00e9kes, hogy egyel\u0151re f\u0151k\u00e9nt a feketepiacon).<\/p>\n
A neoklasszikus k\u00f6zgazdas\u00e1gtanban a javak \u00e9rt\u00e9k\u00e9t m\u00e1r sokszor csak szimpl\u00e1n a versenyz\u0151i piacon kialakult \u00e1rakkal teszik egyenl\u0151v\u00e9. Ebben a szeml\u00e9letben az \u00e9rt\u00e9kre adott v\u00e1lasz igencsak leegyszer\u0171s\u00f6dik, hiszen\u00a0\u00edgy annyit \u00e9r a bitcoin, amennyit a piacon adnak \u00e9rte<\/b>. Ahogy viszont fentebb bemutattuk, az olyan elm\u00e9letek szerint is lehet \u00e9rt\u00e9ke a bitcoinnak, ahol nem tesznek egyenl\u0151s\u00e9get a piaci \u00e1r \u00e9s a j\u00f3sz\u00e1g gazdas\u00e1gi \u00e9rt\u00e9ke k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n Eddig a bitcoinr\u00f3l \u00fagy besz\u00e9lt\u00fcnk, mint egy j\u00f3sz\u00e1gr\u00f3l, ami a k\u00f6zgazdas\u00e1gi sz\u00f3haszn\u00e1latban egy olyan \u00e1ltal\u00e1nos dolgot jelent, ami alkalmas az emberi sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ez teh\u00e1t egy igen t\u00e1g fogalomk\u00f6r, amibe m\u00e9g a csereeszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lt p\u00e9nzt is bele\u00e9rtj\u00fck. A fenti k\u00f6vetkeztet\u00e9sek teh\u00e1t akkor is meg\u00e1llj\u00e1k a hely\u00fcket, ha csereszk\u00f6zk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 p\u00e9nzk\u00e9nt vagy valamilyen m\u00e1s nyersanyagk\u00e9nt is tekint\u00fcnk a bitcoinra.<\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n egy\u00e9bk\u00e9nt a nyersanyagok \u00e9s a p\u00e9nzek sokszor \u00e1tfed\u00e9sben voltak egym\u00e1ssal. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagok \u00e9s haszn\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k eg\u00e9sz sora t\u00f6lt\u00f6tte be ideiglenesen a p\u00e9nz szerep\u00e9t. N\u00e9melyiknek konkr\u00e9t haszn\u00e1lati \u00e9rt\u00e9ke is volt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a s\u00f3nak vagy az \u00e1llatok pr\u00e9mjeinek, de volt olyan is, ami nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben j\u00f3 semmire. P\u00e9ld\u00e1ul az olyan nemesf\u00e9meket, mint az aranyat vagy az ez\u00fcst\u00f6t r\u00e9gen f\u0151k\u00e9nt d\u00edsz\u00edt\u00e9sre \u00e9s fizet\u00e9sre haszn\u00e1lt\u00e1k, hiszen egy\u00e9b praktikus hasznuk az elektromoss\u00e1g elterjed\u00e9s\u00e9ig nem volt.<\/p>\n Legk\u00e9s\u0151bb a 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n ezek az anyagok mind elvesztett\u00e9k a p\u00e9nzjelleg\u00fcket, de m\u00e9gsem dobt\u00e1k ki \u0151ket a kuk\u00e1ba, mert az emberek \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edtottak nekik. Ez\u00a0az emberi hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s volt a kulcs abban, hogy p\u00e9ld\u00e1ul az aranyra \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151k\u00e9nt tekintett\u00fcnk<\/b>\u00a0(\u00e9s tekintenek sokan ma is).<\/p>\n Elk\u00e9pzelhet\u0151 teh\u00e1t olyan fel\u00e1ll\u00e1s is, ahol a bitcoin nem bizonyul kell\u0151en praktikus p\u00e9nznek, de \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u00e9sre ennek ellen\u00e9re alkalmas marad, miut\u00e1n az \u00e1ringadoz\u00e1sai lecsillapodtak. Mindenk\u00e9ppen megjegyezn\u00e9nk az\u00e9rt, hogy ezzel a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1ssal nem \u00e9rt mindenki egyet, sokan az \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151 funkci\u00f3t csak akkor l\u00e1tj\u00e1k teljes\u00fclni, ha a bitcoin p\u00e9nzk\u00e9nt is sikeres. Maga Satoshi Nakamoto pedig egy\u00e9rtelm\u0171en p\u00e9nznek \u00e9s nem szimpla digit\u00e1lis nyersanyagnak sz\u00e1nta a bitcoint. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g legr\u00e9gebbi b\u00e1sty\u00e1ja, a Bitcoin.org pedig szint\u00e9n kiz\u00e1r\u00f3lag p\u00e9nzk\u00e9nt defini\u00e1lja a bitcoint. S\u0151t,\u00a0az oldalon abb\u00f3l vezetik le az \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, hogy az mennyire tud hasznos fizet\u0151eszk\u00f6z lenni.<\/b><\/p>\n <\/p>\n A gazdas\u00e1ggal szorosan \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 p\u00e9nzz\u00e9 az\u00e9rt nem gondoljuk, hogy re\u00e1lisan v\u00e1lhat, mert rendk\u00edv\u00fcl merev korl\u00e1tokat \u00e9p\u00edtettek a p\u00e9nzk\u00edn\u00e1lat\u00e1ba. Pont olyanokat, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul az arany k\u00edn\u00e1lat\u00e1t is jellemzi. Ez a tulajdons\u00e1ga m\u00e1rpedig \u00f6sszef\u00e9rhetetlenn\u00e9 teszi a bitcoint a nomin\u00e1lisan folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 gazdas\u00e1gokkal, ahol az egyre t\u00f6bb tranzakci\u00f3hoz folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 p\u00e9nzmennyis\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n A misztikus feltal\u00e1l\u00f3 kezdeti sz\u00e1nd\u00e9ka teh\u00e1t nem biztos, hogy meg tud val\u00f3sulni, de a fenti levezet\u00e9s\u00fcnk szerint ez nem jelenti azt, hogy ennek a kriptop\u00e9nznek ne lehetne j\u00f6v\u0151je.\u00a0A t\u00f6rt\u00e9nelemben el\u0151sz\u00f6r p\u00e9nzk\u00e9nt majd k\u00e9s\u0151bb mened\u00e9keszk\u00f6zk\u00e9nt kiemelked\u0151 arany a bizony\u00edt\u00e9k r\u00e1, hogy nem kiz\u00e1r\u00f3lag fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt lehet sikeres (\u00e9rt\u00e9kes) a bitcoin<\/b>. Puszt\u00e1n az is elegend\u0151 lehet, ha k\u00e9pes biztons\u00e1gos \u00e9rt\u00e9kmeg\u0151rz\u00e9sre. M\u00e1rpedig erre technikailag t\u00f6k\u00e9letesen alkalmas, a probl\u00e9ma kiz\u00e1r\u00f3lag a magas \u00e1ringadoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered, amit pedig az elterjed\u00e9si szakasz saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1nak tekinthet\u00fcnk.<\/p>\n Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n az arany volt a legsikeresebb az \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u00e9sben, mert nem korrod\u00e1l, kell\u0151en ritka (de az\u00e9rt nem t\u00fal ritka), megmunk\u00e1lhat\u00f3 (kis r\u00e9szekre oszthat\u00f3) \u00e9s mert az emberek \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy mindez \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel. Semmi nem z\u00e1rja ki, hogy ehhez hasonl\u00f3 virtu\u00e1lis felt\u00e9telek mellett az emberek a bitcoint is elfogadj\u00e1k majd \u00fagy, mint r\u00e9gen az aranyat.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n A bitcoin az arany vonz\u00f3 fizikai jellemz\u0151it a virtu\u00e1lis t\u00e9rben hozta l\u00e9tre: tart\u00f3s, hordozhat\u00f3, k\u00f6nnyen felismerhet\u0151, apr\u00f3 r\u00e9szekre oszthat\u00f3 \u00e9s m\u00e9gis sz\u0171k\u00f6s er\u0151forr\u00e1s. Mindezeket a fontos tulajdons\u00e1gait pedig\u00a0a matematika \u00e9s a kriptogr\u00e1fia garant\u00e1lja<\/b>.<\/p>\n Elm\u00e9leti szempontb\u00f3l teh\u00e1t semmi akad\u00e1lya annak, hogy a bitcoin komoly \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviseljen. S\u0151t a blokkl\u00e1nccal p\u00e1ros\u00edtott t\u00f6rt\u00e9nete eg\u00e9szen olyan mintha feltal\u00e1lt\u00e1k volna a virtu\u00e1lis vil\u00e1g kincs\u00e9t: egy megm\u00e1s\u00edthatatlan \u00e9s sz\u0171kre szabott „digit\u00e1lis nyersanyagot”. Csakhogy az elterjed\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s a konkr\u00e9t \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l az aranyhoz hasonl\u00f3an most is az emberek d\u00f6ntenek majd. Sem a p\u00e9nznek, sem az aranynak, sem pedig a bitcoinnnak nincs \u00e9rt\u00e9ke, ha a t\u00f6bbs\u00e9g nem gondolja \u00fagy.<\/p><\/div>\n Forr\u00e1s: Portfolio.hu<\/a><\/p>\n [\/et_pb_text][\/et_pb_column][\/et_pb_row][\/et_pb_section]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A k\u00f6zgazdas\u00e1gtan sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta komoly fejt\u00f6r\u00e9st okoz, hogy mit\u0151l van valaminek \u00e9rt\u00e9ke, \u00e9s ahhoz mik\u00e9nt is viszonyul az \u00e1ra. A bitcoin erre a probl\u00e9m\u00e1ra m\u00e9g egy j\u00f3 nagy lap\u00e1ttal r\u00e1tesz, ugyanis virtu\u00e1lisan l\u00e9tezik, \u00e9s m\u00e9g arr\u00f3l sincs igaz\u00e1n egyet\u00e9rt\u00e9s, hogy p\u00e9nzk\u00e9nt vagy m\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt tekints\u00fcnk-e r\u00e1. Az al\u00e1bbi \u00edr\u00e1sban eg\u00e9szen az \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letekig ny\u00falunk vissza, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":131,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"on","_et_pb_old_content":"P\u00e9nz vagy csak \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151?<\/h2>\n
Elm\u00e9letileg \u00e9rt\u00e9kes. Gyakorlatilag is, ha az elm\u00e9letet elhissz\u00fck<\/h2>\n
A k\u00f6zgazdas\u00e1gtan sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta komoly fejt\u00f6r\u00e9st okoz, hogy mit\u0151l van valaminek \u00e9rt\u00e9ke, \u00e9s ahhoz mik\u00e9nt is viszonyul az \u00e1ra.<\/h2>\r\n \r\n\r\nA bitcoin erre a probl\u00e9m\u00e1ra m\u00e9g egy j\u00f3 nagy lap\u00e1ttal r\u00e1tesz, ugyanis virtu\u00e1lisan l\u00e9tezik, \u00e9s m\u00e9g arr\u00f3l sincs igaz\u00e1n egyet\u00e9rt\u00e9s, hogy p\u00e9nzk\u00e9nt vagy m\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt tekints\u00fcnk-e r\u00e1. Az al\u00e1bbi \u00edr\u00e1sban eg\u00e9szen az \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letekig ny\u00falunk vissza, hogy jobban meg\u00e9rts\u00fck a bitcoin term\u00e9szet\u00e9t. \u00dagy tal\u00e1ljuk, hogy semelyik ir\u00e1nyzat nem z\u00e1rja ki, hogy egy virtu\u00e1lis kriptop\u00e9nznek \u00e9rt\u00e9ke lehessen. A bitcoint ak\u00e1r fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt, ak\u00e1r csak \"digit\u00e1lis nyersanyagk\u00e9nt\" defini\u00e1ljuk, k\u00e9pes lehet \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151 szerepet bet\u00f6lteni, ami \u00f6nmag\u00e1ban is \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel. Minderre az \u0151 eset\u00e9ben nem az emberek \u00e1ltal megszokott fizikai tulajdons\u00e1gok jelentik a garanci\u00e1t, hanem a matematika \u00e9s a kriptogr\u00e1fia. Elm\u00e9leti szempontb\u00f3l teh\u00e1t nem l\u00e1tjuk annak az akad\u00e1ly\u00e1t, hogy az aranyhoz hasonl\u00f3an \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edtsanak neki az emberek. A gyakorlati probl\u00e9ma csak az, hogy nem biztos, hogy fognak.\r\n
Null\u00e1t vagy doll\u00e1rmilli\u00f3kat \u00e9r a bitcoin?<\/h2>\r\n \r\n\r\nA legt\u00f6bb embert csak az \u00e9rdekli a vil\u00e1g els\u0151 m\u0171k\u00f6d\u0151 kriptop\u00e9nz\u00e9vel kapcsolatban, hogy \u00e9ppen hova tart az \u00e1ra, \u00e9s hogy meggazdagodhatnak-e vele vagy sem. Tal\u00e1n sokan nem is gondolnak bele, hogy itt nem egy klasszikus p\u00e9nz\u00fcgyi eszk\u00f6zr\u0151l van sz\u00f3, amit a j\u00f6v\u0151ben v\u00e1rhat\u00f3 p\u00e9nz\u00e1raml\u00e1sok alapj\u00e1n be lehetne \u00e1razni.\u00a0A bitcoin \u00e9rt\u00e9ke nem egy sima befektet\u00e9si k\u00e9rd\u00e9s, amit ki lehetne sz\u00e1m\u00edtani, hanem egy m\u00e9lyen elm\u00e9leti probl\u00e9ma.<\/b>\r\n\r\n \r\n\r\nA kiindul\u00f3 helyzet ugyanis az, hogy nem egy\u00e9rtelm\u0171, pontosan mi is a bitcoin bels\u0151 \u00e9rt\u00e9ke, vagy hogy egy\u00e1ltal\u00e1n van-e olyan neki. T\u00edz \u00e9vnyi \u00e1remelked\u00e9s er\u0151sen azt sugallja, hogy valami miatt \u00e9rt\u00e9kes, csakhogy err\u0151l m\u00e1ig nincs egy \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott n\u00e9z\u0151pont.\r\n\r\n \r\n\r\nAmikor a bitcoin, vagy ak\u00e1r m\u00e1s kriptop\u00e9nzek \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l gondolkodunk, legal\u00e1bb h\u00e1rom egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9rd\u00e9ssel tal\u00e1lhatjuk magunkat szembe. Ezek pedig t\u00f6m\u00f6ren \u00edgy tehet\u0151k fel:\r\n\r\n \r\n
\r\n \t
Mit\u0151l lesz egy\u00e1ltal\u00e1n valami \u00e9rt\u00e9kes?<\/h2>\r\nAz \u00e9rt\u00e9kek elm\u00e9lete \u00e9s az \u00e1rak alakul\u00e1sa a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1ny legr\u00e9gebbi probl\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik. Eg\u00e9szen a 18. sz\u00e1zadik ny\u00falik vissza az arr\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s, hogy mib\u0151l is eredeztethet\u0151 valaminek az \u00e9rt\u00e9ke. A korai elm\u00e9letek \u00fagy pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a jelens\u00e9get megragadni, hogy a munk\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztatt\u00e1k az \u00e9rt\u00e9k kialakul\u00e1s\u00e1t. \u00dagy tartott\u00e1k, hogy a befektetett munka lehet a legfontosabb meghat\u00e1roz\u00f3ja egy j\u00f3sz\u00e1g \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek. Hiszen logikusan hangzik, hogy min\u00e9l t\u00f6bbet kell valami\u00e9rt dolgozni, az ann\u00e1l \u00e9rt\u00e9kesebb kell, hogy legyen.\r\n\r\nAdam Smith, a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1ny atyja, b\u00e1r elfogadta a\u00a0munka\u00e9rt\u00e9k-elm\u00e9let<\/b>\u00a0bizonyos alapvet\u00e9seit, azt gondolta, hogy az nem el\u00e9g az \u00e1rak pontos magyar\u00e1zat\u00e1hoz. \u00cdgy azt\u00e1n tov\u00e1bb gondolta mindezt, \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9gek (p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00e9rek) sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9vel fejlesztette tov\u00e1bb ezt az ir\u00e1nyt.\r\n\r\nEzt k\u00f6vet\u0151en a 19. sz\u00e1zadban tal\u00e1lt\u00e1k ki a\u00a0szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letet<\/b>, ami l\u00e9nyeges pontokban mondott ellent a munka\u00e9rt\u00e9k-elm\u00e9letnek. Ebben a szeml\u00e9letben a javak \u00e9rt\u00e9ke a fogyaszt\u00f3ikon m\u00falik. Nem sz\u00e1m\u00edt, hogy mennyi munk\u00e1t fektettek az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00fckbe, hanem csak az, hogy mennyi tov\u00e1bbi hasznot ny\u00fajt a fogyaszt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra annak a megszerz\u00e9se.\r\n\r\nEz az elm\u00e9let m\u00e1r k\u00e9pes volt feloldani azt a h\u00edres ellentmond\u00e1st, hogy\u00a0a gy\u00e9m\u00e1nt mi\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kesebb a v\u00edzn\u00e9l<\/b>. Hiszen a v\u00edz az \u00e9let\u00fcnk legalapvet\u0151bb hozz\u00e1val\u00f3ja, m\u00edg a gy\u00e9m\u00e1nt l\u00e9nyeg\u00e9ben haszontalan - sz\u00f3lt az \u00e9rvel\u00e9s. A szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9let pedig azt mondta, hogy igenis a v\u00edz az \u00e9rt\u00e9kesebb, csak \u00e9ppen sokkal t\u00f6bb van bel\u0151le, emiatt pedig egy \u00fajabb poh\u00e1r vizet m\u00e1r alig \u00e9rt\u00e9kelnek a fogyaszt\u00f3k a nagyon ritka gy\u00e9m\u00e1nttal szemben. A v\u00edz teh\u00e1t hi\u00e1ba nagyon hasznos, ha a gy\u00e9m\u00e1nt hat\u00e1rhaszna nagyobb. Az ugyanakkor, hogy mennyit \u00e9r sz\u00e1munkra plusz egy gy\u00e9m\u00e1nt nem att\u00f3l f\u00fcgg, hogy mennyire neh\u00e9z azt kib\u00e1ny\u00e1szni, vagy hogy milyen bels\u0151 tulajdons\u00e1gai vannak, hanem a tulajdonl\u00e1s\u00e1hoz t\u00e1rs\u00edtott szem\u00e9lyes \u00edt\u00e9let\u00fcnkt\u0151l.\r\n\r\nA fentiekhez hasonl\u00f3 \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9leteket n\u00e9mi egyszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel \u00e9lve\u00a0objekt\u00edv<\/b>\u00a0\u00e9s\u00a0szubjekt\u00edv<\/b>ir\u00e1nyzatokra oszthatjuk. Az objekt\u00edv szeml\u00e9lethez kapcsol\u00f3dik a javak\u00a0bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9lete<\/b>, amely szerint vannak olyan tulajdons\u00e1gok, amik \u00f6nmagukban egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviselnek. A szubjekt\u00edv ir\u00e1nyzat b\u00e1r ezzel ellentmond, vannak olyan fajt\u00e1i is, amelyek a kett\u0151t \u00f6tv\u00f6zik. Vagyis azt mondj\u00e1k, hogy egy j\u00f3sz\u00e1g \u00e9rt\u00e9ke a tulajdons\u00e1gai alapj\u00e1n valamennyire objekt\u00edven is elemezhet\u0151, de \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben az nem el\u00e9g a teljes k\u00e9phez \u00e9s a piacon kialakul\u00f3 \u00e1rak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.\r\n\r\nA k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyban m\u00e1ig megoszlanak az egyes \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letekkel kapcsolatos n\u00e9zetek, ugyanakkor ezek r\u00e9szek\u00e9nt az olyan koncepci\u00f3k, mint a hat\u00e1rhasznoss\u00e1g, vagy \u00e9ppen a helyettes\u00edt\u00e9si hat\u00e1rar\u00e1ny, igen fontos helyet foglaltak el a tudom\u00e1nyos f\u0151\u00e1ramban.\r\n\r\n \r\n
Mit tudunk ezek alapj\u00e1n a bitcoin \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l nyilatkozni?<\/h2>\r\n \r\n\r\nItt k\u00e9t fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st m\u00e1ris tehet\u00fcnk:\u00a0egyr\u00e9szt, hogy mind a munka\u00e9rt\u00e9k-elm\u00e9let, mind annak a teljes k\u00f6lts\u00e9gelm\u00e9lettel val\u00f3 kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se szerint van \u00e9rt\u00e9ke a bitcoinnak.<\/b>\u00a0A bels\u0151 \u00e9rt\u00e9ket a legt\u00f6bb elm\u00e9let a gy\u00e1rt\u00e1si folyamatb\u00f3l \u00e9s a felmer\u00fcl\u0151 k\u00f6lts\u00e9gekb\u0151l pr\u00f3b\u00e1lja megbecs\u00fclni, amely elemz\u00e9s a bitcoin eset\u00e9ben is egy\u00e9rtelm\u0171en elv\u00e9gezhet\u0151. Nem biztos, hogy \u00e9rtelmes ez alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9ket becs\u00fclni, de annyi kijelenthet\u0151, hogy ilyen megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szerint igenis l\u00e9tezik bels\u0151 \u00e9rt\u00e9ke a bitcoinnak.\r\n\r\nA m\u00e1sik fontos \u00e9szrev\u00e9tel\u00fcnk, hogy a szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kelm\u00e9letb\u0151l kiindulva is hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthatunk. Ebben az esetben\u00a0az adhat a bitcoinnak \u00e9rt\u00e9ket, hogy egy gazdas\u00e1gi szerepl\u0151 azt fontosnak tartja a saj\u00e1t \u00e9rdekei el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez<\/b>. M\u00e1rpedig ennek egy\u00e9rtelm\u0171 megnyilv\u00e1nul\u00e1sait l\u00e1thatjuk ma a kereskedelem igen sz\u00e9les spektrum\u00e1ban (az itt mell\u00e9kes, hogy egyel\u0151re f\u0151k\u00e9nt a feketepiacon).\r\n\r\nA neoklasszikus k\u00f6zgazdas\u00e1gtanban a javak \u00e9rt\u00e9k\u00e9t m\u00e1r sokszor csak szimpl\u00e1n a versenyz\u0151i piacon kialakult \u00e1rakkal teszik egyenl\u0151v\u00e9. Ebben a szeml\u00e9letben az \u00e9rt\u00e9kre adott v\u00e1lasz igencsak leegyszer\u0171s\u00f6dik, hiszen\u00a0\u00edgy annyit \u00e9r a bitcoin, amennyit a piacon adnak \u00e9rte<\/b>. Ahogy viszont fentebb bemutattuk, az olyan elm\u00e9letek szerint is lehet \u00e9rt\u00e9ke a bitcoinnak, ahol nem tesznek egyenl\u0151s\u00e9get a piaci \u00e1r \u00e9s a j\u00f3sz\u00e1g gazdas\u00e1gi \u00e9rt\u00e9ke k\u00f6z\u00f6tt.\r\n
P\u00e9nz vagy csak \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151?<\/h2>\r\n \r\n\r\nEddig a bitcoinr\u00f3l \u00fagy besz\u00e9lt\u00fcnk, mint egy j\u00f3sz\u00e1gr\u00f3l, ami a k\u00f6zgazdas\u00e1gi sz\u00f3haszn\u00e1latban egy olyan \u00e1ltal\u00e1nos dolgot jelent, ami alkalmas az emberi sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ez teh\u00e1t egy igen t\u00e1g fogalomk\u00f6r, amibe m\u00e9g a csereeszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lt p\u00e9nzt is bele\u00e9rtj\u00fck. A fenti k\u00f6vetkeztet\u00e9sek teh\u00e1t akkor is meg\u00e1llj\u00e1k a hely\u00fcket, ha csereszk\u00f6zk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 p\u00e9nzk\u00e9nt vagy valamilyen m\u00e1s nyersanyagk\u00e9nt is tekint\u00fcnk a bitcoinra.\r\n\r\nA t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n egy\u00e9bk\u00e9nt a nyersanyagok \u00e9s a p\u00e9nzek sokszor \u00e1tfed\u00e9sben voltak egym\u00e1ssal. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagok \u00e9s haszn\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k eg\u00e9sz sora t\u00f6lt\u00f6tte be ideiglenesen a p\u00e9nz szerep\u00e9t. N\u00e9melyiknek konkr\u00e9t haszn\u00e1lati \u00e9rt\u00e9ke is volt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a s\u00f3nak vagy az \u00e1llatok pr\u00e9mjeinek, de volt olyan is, ami nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben j\u00f3 semmire. P\u00e9ld\u00e1ul az olyan nemesf\u00e9meket, mint az aranyat vagy az ez\u00fcst\u00f6t r\u00e9gen f\u0151k\u00e9nt d\u00edsz\u00edt\u00e9sre \u00e9s fizet\u00e9sre haszn\u00e1lt\u00e1k, hiszen egy\u00e9b praktikus hasznuk az elektromoss\u00e1g elterjed\u00e9s\u00e9ig nem volt.\r\n\r\nLegk\u00e9s\u0151bb a 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n ezek az anyagok mind elvesztett\u00e9k a p\u00e9nzjelleg\u00fcket, de m\u00e9gsem dobt\u00e1k ki \u0151ket a kuk\u00e1ba, mert az emberek \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edtottak nekik. Ez\u00a0az emberi hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s volt a kulcs abban, hogy p\u00e9ld\u00e1ul az aranyra \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151k\u00e9nt tekintett\u00fcnk<\/b>\u00a0(\u00e9s tekintenek sokan ma is).\r\n\r\nElk\u00e9pzelhet\u0151 teh\u00e1t olyan fel\u00e1ll\u00e1s is, ahol a bitcoin nem bizonyul kell\u0151en praktikus p\u00e9nznek, de \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u00e9sre ennek ellen\u00e9re alkalmas marad, miut\u00e1n az \u00e1ringadoz\u00e1sai lecsillapodtak. Mindenk\u00e9ppen megjegyezn\u00e9nk az\u00e9rt, hogy ezzel a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1ssal nem \u00e9rt mindenki egyet, sokan az \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u0151 funkci\u00f3t csak akkor l\u00e1tj\u00e1k teljes\u00fclni, ha a bitcoin p\u00e9nzk\u00e9nt is sikeres. Maga Satoshi Nakamoto pedig egy\u00e9rtelm\u0171en p\u00e9nznek \u00e9s nem szimpla digit\u00e1lis nyersanyagnak sz\u00e1nta a bitcoint. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g legr\u00e9gebbi b\u00e1sty\u00e1ja, a Bitcoin.org pedig szint\u00e9n kiz\u00e1r\u00f3lag p\u00e9nzk\u00e9nt defini\u00e1lja a bitcoint. S\u0151t,\u00a0az oldalon abb\u00f3l vezetik le az \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, hogy az mennyire tud hasznos fizet\u0151eszk\u00f6z lenni.<\/b>\r\n\r\n \r\n\r\nA gazdas\u00e1ggal szorosan \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 p\u00e9nzz\u00e9 az\u00e9rt nem gondoljuk, hogy re\u00e1lisan v\u00e1lhat, mert rendk\u00edv\u00fcl merev korl\u00e1tokat \u00e9p\u00edtettek a p\u00e9nzk\u00edn\u00e1lat\u00e1ba. Pont olyanokat, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul az arany k\u00edn\u00e1lat\u00e1t is jellemzi. Ez a tulajdons\u00e1ga m\u00e1rpedig \u00f6sszef\u00e9rhetetlenn\u00e9 teszi a bitcoint a nomin\u00e1lisan folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 gazdas\u00e1gokkal, ahol az egyre t\u00f6bb tranzakci\u00f3hoz folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 p\u00e9nzmennyis\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9g.\r\n\r\nA misztikus feltal\u00e1l\u00f3 kezdeti sz\u00e1nd\u00e9ka teh\u00e1t nem biztos, hogy meg tud val\u00f3sulni, de a fenti levezet\u00e9s\u00fcnk szerint ez nem jelenti azt, hogy ennek a kriptop\u00e9nznek ne lehetne j\u00f6v\u0151je.\u00a0A t\u00f6rt\u00e9nelemben el\u0151sz\u00f6r p\u00e9nzk\u00e9nt majd k\u00e9s\u0151bb mened\u00e9keszk\u00f6zk\u00e9nt kiemelked\u0151 arany a bizony\u00edt\u00e9k r\u00e1, hogy nem kiz\u00e1r\u00f3lag fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt lehet sikeres (\u00e9rt\u00e9kes) a bitcoin<\/b>. Puszt\u00e1n az is elegend\u0151 lehet, ha k\u00e9pes biztons\u00e1gos \u00e9rt\u00e9kmeg\u0151rz\u00e9sre. M\u00e1rpedig erre technikailag t\u00f6k\u00e9letesen alkalmas, a probl\u00e9ma kiz\u00e1r\u00f3lag a magas \u00e1ringadoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered, amit pedig az elterjed\u00e9si szakasz saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1nak tekinthet\u00fcnk.\r\n\r\nAz elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n az arany volt a legsikeresebb az \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u00e9sben, mert nem korrod\u00e1l, kell\u0151en ritka (de az\u00e9rt nem t\u00fal ritka), megmunk\u00e1lhat\u00f3 (kis r\u00e9szekre oszthat\u00f3) \u00e9s mert az emberek \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy mindez \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel. Semmi nem z\u00e1rja ki, hogy ehhez hasonl\u00f3 virtu\u00e1lis felt\u00e9telek mellett az emberek a bitcoint is elfogadj\u00e1k majd \u00fagy, mint r\u00e9gen az aranyat.\r\n\r\n \r\n
Elm\u00e9letileg \u00e9rt\u00e9kes. Gyakorlatilag is, ha az elm\u00e9letet elhissz\u00fck<\/h2>\r\n \r\n\r\nA bitcoin az arany vonz\u00f3 fizikai jellemz\u0151it a virtu\u00e1lis t\u00e9rben hozta l\u00e9tre: tart\u00f3s, hordozhat\u00f3, k\u00f6nnyen felismerhet\u0151, apr\u00f3 r\u00e9szekre oszthat\u00f3 \u00e9s m\u00e9gis sz\u0171k\u00f6s er\u0151forr\u00e1s. Mindezeket a fontos tulajdons\u00e1gait pedig\u00a0a matematika \u00e9s a kriptogr\u00e1fia garant\u00e1lja<\/b>.\r\n